Konszolidáció lehetőségeinek vizsgálata a piacok és vásárcsarnokok city logisztikai rendszerében

A projektben aktuálisan résztvevő hallgató: Matiscsák Eszter (végzett MSc-hallgató)

A projektben korábban résztvevő hallgatók: Halász Gergő, Sugár Bálint

A projekt során kérdőíves adatgyűjtésben résztvevő hallgatók: Benedek Tünde, Kovács Flóra, Misi Bettina, Szabó Péter, Szakál Anna

A kutatás megvalósulását segítették: Kiss Levente (CSAPI), Boros András (Nagybani Piac), Beneczki Ferenc, Földes Tamás, Pozsonyi György (BUDAPEST VÁSÁRCSARNOKAI Kft.)

Témavezetők: Sárdi Dávid Lajos, Dr. Bóna Krisztián

A projekt kezdete: 2020. február

A piacok, vásárcsarnokok koncentrált igénypont-halmazok, vagyis kis helyen nagy áruforgalom jelentkezik, ilyen gócpontok vizsgálatával már 5 éve foglalkozik a Kutatócsoport, azonban a piacok vizsgálata csak az elmúlt hónapok során került be a kutatási projektek közé. A piacok konszolidációs lehetőségeivel 2020 tavaszán kezdtünk el foglalkozni, a Csarnok és Piac Igazgatóság (CSAPI, későbbiekben BUDAPEST VÁSÁRCSARNOKAI Kft.: https://piaconline.hu/) segítéségével, akikhez a legtöbb budapesti vásárcsarnok tartozik. Az ő együttműködésüknek köszönhetően felmérésre került a Központi Vásárcsarnok, szakmai interjút készíthettünk, elemezhettük a járműforgalmi adatokat, valamint kérdőíves adatfelvételt is végrehajthattunk. A Központi Vásárcsarnokba naponta kb. 100 jármű érkezik, ami nem kis terhelést jelent a környező közutakra, valamint a zaj és légszennyezés szempontjából sem elhanyagolható. Ennek a problémának a megoldására jó lehetőség lenne a konszolidált áruszállítás.

A kérdőívet a már meglévő, bevásárlóközpontokra, illetve bevásárlóövezetekre kialakított módszertan átdolgozásával alakítottuk ki, amihez figyelembe vettük a piacok és konkrétan az elsőként vizsgált Központi Vásárcsarnok sajátosságait. A kérdőív kitöltési aránya az eddigi kutatásokhoz képest magasabb volt, 83 kitöltött kérdőív alapján volt lehetőség elemezni az áruszállítási jellemzőket. Ezek alapján megállapítható, hogy minden eddiginél nagyobb lehetőség van a piacok, vásárcsarnokok áruforgalmának konszolidálására a homogén árucsoportoknak és a gyakran közös forrásoknak köszönhetően. Így definiálni tudtuk a konszolidációs fokot, ami egy olyan viszonyszám, amelynek célja meghatározni a konszolidáltan kezelt áruk arányát. Ennek hét verzióját különböztettük meg: tömeg-, térfogat-, áruérték-, üzletszám, beszállítószám, árucsoport, tranzakció alapú konszolidációs fok. Ezek a viszonyszámok értelmezhetők egy üzletre, üzletcsoportra, vagy teljes koncentrált igénypont-halmazra, és kiterjeszthetőek akármilyen áruforgalmat lebonyolító létesítményre. Ezen viszonyszámok definiálásának köszönhetően például meg tudtuk határozni, hogy a Nagybani Piacról érkező áruk konszolidálásával a zöldség-gyümölcs üzletcsoport tömeg alapú konszolidációs foka 74,6% lenne, vagyis az összes zöldség-gyümölcs áru 74,6 %-a érkezne a Központi Vásárcsarnokba konszolidáltan.

A Nagybani Piac főbejárata

A kérdőívből kiderült, hogy a zöldség-gyümölcs árusok 94%-a szállít a Nagybani Piacról, így nem kis potenciál van az ő áruforgalmuk konszolidálására, ami egyébként a húsárusok után a második legnagyobb volumen a járműforgalmi adatok alapján. Ezért felvettük a kapcsolatot a Budapesti Nagybani Piac Zrt.-vel (https://nagybani.hu/bemutatkozas), ahol szakmai interjú és helyszínbejárás alkalmával megismerhettük a piac működését, amely ideális helyet adhatna a jövőben konszolidációs központ létrehozására a zöldség- és gyümölcsárusok budapesti city logisztikai rendszerében. Az árubeszerzés ez esetben úgy működne, hogy a kereskedők által kiválasztott árut a konszolidációs központba tárolná be a logisztikai szolgáltató, majd a végpont szerint komissiózva, konszolidáltan haladna tovább a városba, amivel jelentősen csökkenhetne a jelenleg 7-800 jármű száma, ami naponta a Nagybani Piacról Budapestre indul. Ezután a kereskedőnek csak a vásárcsarnokban kell átvennie az árut, és árusítani. Ennek továbbfejlesztése lenne egy webshop létrehozása, ami a kereskedő utazását teljesen kivenné a folyamatból. Ebben az esetben a bevásárlás egy online platformon történne, amihez szükséges a termékek kategorizálása, illetve minőségbiztosítás.

Zöldség-gyümölcs áru konszolidációja a piacok city logisztikai rendszerében

A Nagybani Piac áruforgalmának konszolidálása mellett nagy potenciál van a hús és haláru konszolidálására is, ugyanis a körükben már felfedezhető egyfajta önkéntes konszolidáció, így a teljes Központi Vásárcsarnok jelentős áru mennyiségét lehetne konszolidáltan kezelni, és feltételezéseink szerint más budapesti piacokra is hasonlóan alakulnak az ezzel kapcsolatos lehetőségek. Ennek megvalósulása esetén jelentősen csökkenne a közutak terhelése, valamint a környezetszennyezés, ami a mai világ egyik legnagyobb megoldandó problémája.

A kutatás folytatásaként egy szakdolgozat keretein belül kidolgozásra került egy háromlépcsős konszolidációval kapcsolatos fejlesztési tervezet elsősorban a zöldség-gyümölcs ágazatra vonatkozóan a Nagybani Piacon, azonban ez a későbbiekben kiterjeszthető más ágazatokra is. Ennek első lépcsőfoka egy önszerveződő konszolidációt elősegítő applikáció lenne, a második lépcsőfok egy webshop kialakítása, amelynek segítségével a kereskedőknek nem is kéne elmenniük a Nagybani Piacra, hogy beszerezzék az árut, hanem egy logisztikai szolgáltató végezné az áru eljuttatását a vásárcsarnokokba. Az utolsó lépcsőfok egy konszolidációs központ létesítése lenne a Nagybani Piacon, amely segítségével jól szervezve, konszolidáltan érkezne az áru a vásárcsarnokokba. Ezen fejlesztési terveken felül specifikusan a Nagyvásárcsarnok számára készült egy jármű beléptetési rendszer tervezet, mert a jelenlegi papíralapú rendszer helyett az ott dolgozókkal konzultálva szükséges egy online rendszer, hogy az adatfeldolgozás könnyebb legyen.

A kutatás folytatásaként 2021 tavaszán egy TDK-dolgozat keretein belül maga a konszolidáció került vizsgálat alá, arra fókuszálva, hogy milyen kérdésköröket kell vele kapcsolatban megvizsgálni, hogyan fogalmazható meg egy konszolidált áruszállítási feladat, miért nem elterjedt az alkalmazása számtalan előnye ellenére. Az egyik legnagyobb hátránya a konszolidált áruszállításnak, hogy magas a beruházási költség, ha például konszolidációs központ létesítésével szeretnénk azt megvalósítani. Ennek megoldása a Nagyvásárcsarnokban felfedezett önszerveződő konszolidáció lenne, aminek köszönhetően a kereskedők maguk szerveznék össze fuvarfeladataikat és szabad kapacitásaikat, így nem lépne fel nagy beruházási költség, csak a találkozási platformot szükséges biztosítani. Az egyik legfontosabb kérdés a konszolidációval kapcsolatban, hogy van-e szabad kapacitás a city logisztikai rendszerekben, hiszen az előnyök csak ebben az esetben érhetőek el, mint pl. a kapacitások jobb kihasználása, így a forgalmi és környezeti kibocsátások csökkentése. Bebizonyosodott, hogy a rakterek kb. 45 %-ban vannak csak kihasználva a European Enviroment Agency adatai alapján, a City Logisztikai Kutatócsoport által mért adatok pedig még alacsonyabb kihasználtságot mutatnak. A következő fontos kérdéskör, a fuvarfeladat és szabad kapacitás meghatározása, hogy azok egyértelműen összekapcsolhatóak legyenek. Ezek találkozási felülete egy applikáció lehetne, amelynek elkészült az adatmodellje, és az applikáció kezdetleges verziója is. Ennek segítségével mérhetővé válnak a konszolidáció előnyei, különböző indikátorokat, megtakarításokat mérhetnénk vele, amelyek számszerű adatokkal támasztanák alá a konszolidáció alkalmazásának előnyeit, és remélhetőleg segítene a széleskörű alkalmazásában.

Önszerveződő konszolidációt elősegítő applikáció felülete

Az utolsó kérdéskör, amely vizsgálatra került a konszolidációval kapcsolatos kutatási irányhoz kapcsolódóan, a költségvonzat volt. Az volt a hipotézis, hogy a konszolidációt csak akkor fogják alkalmazni, ha az gazdaságilag is megéri. A vizsgálat eredményeképpen elmondható, hogy elméletileg mind a feladatot feladó, mind a szabad kapacitást feladó számára gazdaságilag előnyös az önszerveződő konszolidált áruszállítás, hiszen előbbinél megtakarítást, utóbbinál pedig bevételt jelent. Ez alapján elmondható, hogy a konszolidált áruszállítás előnyei elméletileg alátámasztottak, azonban ahhoz, hogy ezeket számszerű adatokkal is alátámaszthassuk, szükség van egy olyan felületre, mint az önszerveződő konszolidációt elősegítő applikáció, amivel mérhetőek a jármű kihasználtságában, a forgalmi és környezeti kibocsátásokban, valamint a költségekben rejlő megtakarítások a konszolidált áruszállítás esetében. Az applikáció jelenleg a részletesebben vizsgált Nagybani Piac és Nagyvásárcsarnok zöldség-gyümölcs ágazatára van specializálódva, azonban kiterjeszthető más ágazatokra is, és más koncentrált igénypont-halmazokra is a későbbiekben.

A kutatás következő lépéseként, figyelembe véve az eddigieket, elkészült egy olyan konszolidációs központ terve, amely a budapesti piacok zöldség- és gyümölcsigényének konszolidációját tudná kezelni. Ez a kutatási eredmény megalapozza a kutatás eredményeinek átültetését a gyakorlatba.

Ezúton is köszönjük a BUDAPEST VÁSÁRCSARNOKAI Kft. (korábban Csarnok- és Piac Igazgatóság), valamint a Budapesti Nagybani Piac kutatásunkhoz nyújtott segítségét!

A projekttel kapcsolatban eddig elkészült kiemelt dokumentumok

Matiscsák Eszter (Témavezetők: Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos). Konszolidáció mérésére alkalmas módszer kidolgozása a piacok city logisztikai rendszerében (2020).
BME KJK TDK 2020.
URL: http://tdk.bme.hu/KSK/L2/Konszolidacio-meresere-alkalmas-modszer 

Matiscsák Eszter (Témavezetők: Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos). A city logisztikában alkalmazható önszerveződő konszolidáció meghatározó kérdései (2021).
BME KJK TDK 2021, Logisztika szekció
URL: https://tdk.bme.hu/KSK/LOG5/A-city-logisztikaban-alkalmazhato-onszervezodo

Matiscsák Eszter. A Nagyvásárcsarnok city logisztikai rendszerének vizsgálata és fejlesztési lehetőségei (2022).
Logisztikai Híradó XXXII. évfolyam 2. szám (2022. április), pp. 24-28.
ISSN: 2006-6333